Az Epstein-Barr vírus elnevezés legtöbbek számára a fiatalkori megbetegedés, a mononukleózis (csókbetegség) miatt lehet ismerős. Sokunk könnyedén, mások megszenvedve, akár elveszítve mandulájukat vészelték át az aktív fertőzés időszakát.
Évekkel ezelőtt olvasni, találkozni lehetett olyan cikkekkel, amelyben kutatók azt taglalták, hogy több daganatos megbetegedés hátterében is az EBV látens jelenléte állhat. Itt az ideje, hogy megismerkedjünk mélyebben az Epstein-Barr vírussal, amely sokszor direkt tünetek nélkül követi mindennapjainkat, és közben a krónikus fáradtságtól kezdve a pajzsmirigy megbetegedéseinkért is felelőssé tehető.
Köztudott, hogy például a herpes simplex vírus is egy életen keresztül végigkísérheti sorsunkat. Ahogy lemerül az immunrendszerünk, akár stressz hatására, vagy amikor a nők menzesz előtt állnak: előbukkan a bőrhiba, éppen herpesz formájában (a pattanásokat más
fertőzések is okozhatják, ezekről a későbbiekben értekezek). Az EBV is a
herpeszek családjába tartozik, és szintén hosszú éveken keresztül vernek
telepet az adott ember szervezetében. Az EBV nem egy ritka fertőzés, elsősorban
nyál útján terjed, de többi testfolyadékkal is átjuthat szervezetünkbe, fejlődő
és fejlett országokban egyaránt nagy százalékban előfordul.
A legtöbb ember körülbelül két-négy hét után kezdi jobban érezni magát az EBV fertőzés, pontosabban a mononukleózis után. Tünetei: torokkaparás- vagy gyulladás, fáradtság, kimerültség, láz, fejfájás, kiütések. A fáradtság hosszabb ideig, akár hetekig is elhúzódhat, Amikor az adott személy kezdi jobban érezni magát, akkor is vírust hordozhat, és
továbbadhatja, sőt, a tünetek is visszatérhetnek.
Így kialakulhat a krónikusan aktív Epstein-Barr vírus (CAEBV), amely rendkívül megterheli a szervezetet, hiszen a limfocitákat állandó munkára sarkallja, több hónapon keresztül. Ez a folyamat összeköthető a krónikus fáradtság szindrómával is.
Kulcsfogalom a virus latency, vagyis a
vírus látens állapota, és az ebből adódó problematikák.
Egy fontos közös tulajdonságuk a herpesz vírusoknak, hogy látensek maradhatnak a gazdasejtekben és bármikor aktiválódhatnak ha megfelelő a kontextus .(www.merckmanuals.com)
A daganatos betegségekkel (Burkitt-limfóma,
Hodgkin-kór, Krónikus limfocitás leukémia, orr-garat-karcinóma, orr- és
torokdaganat) való összekapcsolás már évtizedekkel ezelőtt megtörtént, de újabb
megközelítések új eredményekkel is szolgáltak.
A civilizációnkat megbélyegző
autoimmun megbetegedések kerültek a vizsgálatok középpontjába a vírusok
szemüvegén keresztül.
Az EBV képes lehet olyan fehérjéket termelni (EBNA2), amely számos génünkkel kapcsolatot is teremthet. Befolyásolhatják az immunrendszerünket:
akár beindíthatják vagy leállíthatják géneket. Ez az állítás az antitesteket
termelő B-sejtekre is vonatkozik. (Harley: 201
A tanulmány az humán genomot befolyásoló
tényezőket is említi: a nem kielégítő étrendet, környezeti szennyezést, és a
vírusos és bakteriális fertőzéseket. A következő betegségeket hozzák összefüggésbe
a szerzők az EBV-vel:
- Szisztémás lupus erythematosus (SLE)
- Sclerosis multiplex (MS)
Reumatoid artritisz (RA) - Juvenilis idiopátiás artritisz (JIA)
- Gyulladásos bélbetegség (IBD), Crohn, fekélyes
vastagbélgyulladás - Cöliákia
- 1-es típusú cukorbetegség
John B. Harley et al, Transcription factors operate across disease loci, with EBNA2 implicated in autoimmunity, Nature Genetics (2018). DOI: 10.1038/s41588-018-0102-3
Egyéb tünetek, tünetcsoportok, amelyek összefügghetnek vírusfertőzéssel:
- Pajzsmirigy rendellenességek: Hashimito, Graves-Basedow, daganat, göb, ciszta
- Nógyógyászati problémák, fájdalmas menstruáció
- Kiütések, krónikus bőrgyulladások
- Fájdalom
- Fáradtság
- Depresszió
- Csökkenő
gyomorsav - Puffadás
- Obstipáció
- Ételérzékenység különböző formái
- Súlygyarapodás
- Ködös
gondolkodás - Emelkedett
májenzimek - Memóriazavar
- Hajhullás
- Álmatlanság
- Töredező
körmök - Izomgyengeség
- Szívdobogás
- Fibromyalgia
- Szédülés
- Fülzúgás
- Kéz-láb
bizsergés vagy remegés
